Ha tudnám, hogy még láthatom a gyermekemet boldog emberré felnőni, ha tudnám, hogy még láthatom, ahogyan a társamat gondtalan öregséggel jutalmazza a sors a töretlen szeretetéért és gondoskodásáért, ha tudnám, hogy még sokáig, boldognak láthatom azt a néhány embert, akik eddig hittek és bíztak bennem, ha tudnám, hogy még láthatom a világ azon apró és hatalmas csodáit, amelyek eddig felüdülésemet és vigaszomat nyújtották, ha még láthatom, hogy lélekből végzett munkámnak beérik a gyümölcse, ha tudnám, hogy még láthatok, akkor bármit elviselek abból, ami rám vár még.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.